az adatok beírása

A „beviteli pontot” a kurzor jelöli. Azaz, azt a helyet a képernyőn, ahol a billentyűzeten leütött karakter meg fog jelenni. Ez a jel a Wordben egy kis, függőleges, villogó vonal. Az Excelben is. Oké! De melyik cellában? Van kismillió! Hát az aktív cellában! És az, tessék mondani, melyik?

Az aktív cellát a program színes vonallal szegélyezi és jobb alsó sarkában megjeleníti a „kitöltő négyzet” vezérlőt. Az aktív cellát legegyszerűbben a kereszt alakú egér-mutatóval határozhatjuk meg: rámutatunk és kattintunk. A cella-tartalom szerkesztése, a szokásos beállításokkal, magában a cellában történik. A kurzort csak az első karakter leütését követően jeleníti meg a program. A beírt karakterek nem csak a cellában, de a szerkesztőléc szerkesztési területén is megjelennek.

A kijelölt cellák szürkévé változnak, az aktív cella kivételével. Mindig az a cella lesz az aktív cella, amely felett lenyomtuk az egérbillentyűt. Tehát a műveletsor második lépése a meghatározó. Ha például a kijelölést a kijelölendő terület jobb alsó cellájától indítjuk és a bal felső cellája felett fejezzük be, akkor a jobb alsó cella lesz az aktív cella. A kijelölt terület szegélyezése azonos a kijelölés nélküli aktív cella szegélyezésével. A kijelölt terület jobb alsó sarkában is megtaláljuk a kitöltő négyzet vezérlőt.

A bevitel után a cella-tartalom vízszintes igazításából tudhatjuk meg, hogy a program miként kezeli majd az adatunkat: szövegként, számként vagy logikai értékként.

A szövegeket balra, a számokat jobbra, a logikai értékeket pedig automatikusan a cella közepére igazítja az Excel. Ez fontos információ, mert a szöveggel nem tudunk matematikai műveleteket végezni. De nem is akarunk!? Rendben! És a „123 km”-rel akarunk?

Így, ha akarunk, akkor sem tudunk. De nézzük meg részletesen, hogyan kell beírnunk ezeket a típusokat!

A szöveg betűkből, számokból és írásjelekből állhat, de létrehozhatunk csupa számokból álló szöveget is. Ez csak az első pillanatban tűnik hülyeségnek, de ha belegondolunk nagyon sok esetben használunk számokat azonosítóként. A csupa számból álló szöveg bevitelét aposztróffal (’) kell kezdeni! Ha befejezzük a beírást, akkor az aposztróf eltűnik, de minden alkalommal, amikor a cellát aktívvá tesszük a program a szerkesztőlécen újra megjeleníti.

Figyelem, figyelem! Ennek ellenére, ez nem egy tényleges karakter, hanem csak egy jelzés: „ez a szám szövegként van kezelve”.

A számok beírása nagyobb falat, ezért minden típust külön-külön ismertetek. [egész szám] Szám-karakterekből és szóközből állhat. A szóköz a szokásos beállításokkal a tagoló karakter. Például, 123, 4 321, 12 345 678. [tizedes tört] Mint az előző, plusz a tizedes elválasztó, ami a szokásos beállításokkal a vessző (,). A vesszőtől balra áll a szám egész része, tőle jobbra a tört része. Tagolást csak a szám egész részében alkalmazhatunk. Például, 3,14, 1,414213562, 12 345,67. [természetes tört] Bevitele: egész rész, szóköz, tört rész. Az egész rész vagy egy egész szám vagy egy nulla. Magyarul, ha a természetes törtnek nincs egész része, akkor is be kell írnunk egy nullát! Az egész részt szóköz követ, majd jön a számláló egy perjel és a nevező. Például, 4 2/3, 0 2/3. A beírást lezárását követően a nulla egész részt a program nem jeleníti meg! De azért beírni be kell!

A kép jobb alsó sarkában a már lezárt és a még folyamatban lévő nulla egész öt nyolcad beírását látjuk. A cellában megjelenített természetes tört csak színház: a program a bevitel lezárását követően a műveletet, mármint az osztást, azonnal elvégzi. Azért ne szomorodjunk! Az a tizenöt tizedesjegy pontosság nem is olyan rossz!

[normál alakú szám] Nagyon kicsi és nagyon nagy számokat normál alakban is beírhatunk a cellába. Nagy szám beírása így történik. [1] Beírjuk az első számjegyet. [2] Ezután jön a tizedesvessző. [3] Majd beírjuk a többi számjegyet a szám végén álló nullák nélkül. [4] Most jön egy „e” betű. Kicsi vagy nagy, mindegy. [5] Egy pluszjel (+). [6] Az eredeti szám karaktereinek száma, az elhagyott nullákat is beleértve, mínusz egy. Például, írjuk be a 234 500 000-t normál alakban: 2,345e+8. Ami így fog megjelenni a cellában miután befejeztük a beírást: 2,35E+08.

Mindkét képen balra áll a már befejezett és jobbra a még folyamatban lévő beírás. A program a beírást kerekíti és kiegészíti a cellában, de tárolni az eredeti számot tárolja. És ez nem csak a normál alakban beírt számokra, hanem minden beírt számra érvényes! Tehát a cella látható és tényleges tartalma különbözhet! A számok normál alakját a program következetesen „tudományos” formátumnak nevezi. Akkor, ezek szerint, aki látott már életében matematika-tanárt, az már mind tudós.

[dátum és idő] A program a kronológiai adatokat is számként kezeli. Bevitelükről, nagyon részletesen, egy külön cikkben írtam. Itt csak röviden, a legszükségesebbeket említem meg. A dátum beírásának formája: [1] évek száma, [2] pont, [3] hónapok száma vezető nulla nélkül, [4] pont, [5] napok száma vezető nullák nélkül. Például, az 1989 május ötödike beírása: 1989.5.5 (a végére nem kell pont, de a mondat végére kell). Az idő beírása: [1] órák száma vezető nulla nélkül, [2] kettőspont, [3] percek száma vezető nulla nélkül. Ha szükséges, folytathatjuk a másodpercekkel: [4] kettőspont, [5] másodpercek száma vezető nulla nélkül. Például, nyolc óra négy perc beírása: 8:4. Ha van még harminc másodperc, akkor: 8:4:30.

Ha a percek száma után befejeztük a beírást, akkor a program ezt úgy értelmezi, hogy a másodpercek száma nulla. Vagy másként fogalmazva, kiegészíti az időt nulla másodperccel. Ez a kiegészítés a cellában nem látható, csak a szerkesztőlécen, amikor aktív a cella.

Bár az IGAZ, HAMIS karakterláncok betűkből állnak, de nem szövegek, hanem logikai értékek. Kétértékű tulajdonságok, egyszerű kezelésére. Például, ha a „házas” egy ember tulajdonsága, akkor ez vagy IGAZ, vagy HAMIS. A kisbetűvel beírt logikai értéket a program nagybetűsre konvertálja.

Az adatbevitel lezárása történhet jóváhagyással vagy visszalépéssel. [jóváhagyással] Befejeztük a beírást és a beírt adatot át kívánjuk adni a programnak tárolásra. [visszalépéssel] Hülyeség ez az egész beírás, maradjon üresen a cella!

Természetesen a beírás a tartalom szerkesztésével jár. Ha a munkához szűkösnek találjuk a cellát, akkor kattintással helyezzük át a kurzort a szerkesztőléc szerkesztési területére. Ezen a terület többsoros tartalommal is kényelmesen dolgozhatunk.

A terület magassága az alsó szegélyvonal húzásával állítható. A képen a piros nyíllal jelölt vezérlő az egysoros és a többsoros megjelenítés váltására szolgál. A kurzor mozgatása és a kijelölés a Wordben megszokott módon történik. A szerkesztő területen is működik a vágólap! Új sort, és ez a cellában is megjelenik, az Alt+Enter billentyű-paranccsal kérhetünk.

Módosítás alatt azt a műveletet értem, amikor a tárolt adaton változtatok, felülíráson meg azt, amikor lecserélem az eddigi tartalmat egy másikra. [módosítás] Rámutatással és kattintással kiválasztjuk az aktív cellát, majd a cellában elhelyezzük a kurzort: az egérmutatót a módosítani kívánt tartalom fölé visszük és duplát kattintunk vagy megnyomjuk az F2 funkció-billentyűt. Utóbbi esetben a program a tartalom után jeleníti meg a kurzort. [felülírás] Rámutatással és kattintással kiválasztjuk az aktív cellát és elkezdünk gépelni.