mikor FKERES és mikor INDEX
2025-03-27 Excel 2021
fogalmak
Első ránézésre a válasz egyszerű: ízlés kérdése, hiszen mindkét függvénynek ugyan az az eredménye: egy táblázat meghatározott oszlopának meghatározott sorában álló cella tartalma. És második ránézésre? Erről szól a cikk.
A két függvény összehasonlításához elkerülhetetlen, hogy a KERES és a HOL.VAN függvényeket is bevonjuk a vizsgálatba. Természetesen a VKERES függvény is a témánkhoz tartozik, de őt egy kalap alá vesszük az FKERES-sel. A felsorolt függvényeket a továbbiakban „kereső függvények”-nek fogom nevezni. És a kereső függvényekkel végzett tevékenységet pedig „lekérdezés”-nek.
A függvények munkaterületét vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az egyik függvény csak vektorban, a másik csak mátrixban, a harmadik meg mindkettőben használható. A számítástechnikai vektor egy egysoros vagy egyoszlopos adattartomány, a mátrix meg egy többsoros és többoszlopos adattartomány. A program a területeket balról-jobbra illetve felülről-lefelé haladva dolgozza fel.
A kereső függvények a területi egységek (cellák, sorok, oszlopok...) sorszámozását mindig egyessel kezdik. Az „index” kifejezés a számítástechnikában is használatos, a sorszám szinonimájaként. Használata elkerülhetetlen, ha nem akarunk ilyen szóösszetételekbe belefutni, hogy a „sor sorszáma” vagy az „oszlop-sorszáma”. És az index jobban is hangzik: sor-index, oszlop-index.
A kereső függvények a leggyakrabban egy az argumentumukkal meghatározott cella pozíciójából állapítják meg a keresett cella pozícióját. Az előbbi cella tartalma az „ismert adat” az utóbbié a „keresett adat”, amelyet a függvény eredményül ad. Az ismert adatot tartalmazó vektor a „keresési vektor” a keresett adatot tartalmazó vektor pedig az „eredmény vektor”.
a kereső függvények munkaterülete
A HOL.VAN függvény kizárólag vektorban, az FKERES kizárólag mátrixban használható, ellenben a KERES és az INDEX vektorban és mátrixban is alkalmazható.
Természetesen a két üzemmód más-más szintaktikai szabályokat követ.
a kereső függvények argumentumai
A munkaterületek meghatározása után vessük össze a függvények argumentum-listáit is.
Ahogy látjuk, az INDEX-nek nem csak mátrixos, de mátrix-csoportos változata is van. A függvény első argumentumában zárójelek között álló és pontosvesszővel elválasztott mátrixoknak egy munkalapon kell állniuk.
a keresés módja
Szám keresésekor a keresés módja lehet: (1) alulról közelítő, (2) azonosat kereső vagy (3) felülről közelítő. 1: Melyik az a legnagyobb szám, amelyik kisebb vagy egyenlő a keresett számnál. 2: Melyik az az első szám, amelyik azonos a keresett számmal. Ez a szabály érvényesül szöveg keresésnél is. 3: melyik az a legkisebb szám, amelyik nagyobb vagy egyenlő a keresett számnál.
Figyelem, figyelem! Közelítő keresés csak rendezett vektorban lehetséges! Az alulról közelítő keresés növekvő, a felülről közelítő csökkenő rendezést igényel!
Az INDEX, a kereső függvények közül az egyetlen, amely nem „keres”. Ezért nincs is neki „keresés módja” tulajdonsága. A KERES viszont csak alulról közelítésre képes. Ezért keresési vektorát mindig rendezni kell! Az FKERES már képes az azonosat kereső üzemmódra is. A HOL.VAN pedig mindhárom módszerre alkalmas. Természetesen a megfelelő rendezéssel. A keresés módját az FKERES és a HOL.VAN függvények „keresés módja” argumentumával határozhatjuk meg.
A „keresés módja” argumentum elhagyható! Ha hiányzik, akkor mindkét függvény alulról közelít.
a kereső függvények eredménye
A kereső függvény feladata egy cella megtalálása. Az eredménye pedig...
Ebből a kis listából kiderül, hogy lekérdezéshez a HOL.VAN függvényt csak beágyazottan alkalmazhatjuk, önállóan nem. A KERES-sel viszont ki kell egészítenünk a címben feltett kérdést: mikor KERES, mikor FKERES és mikor INDEX? A lista végén álló INDEX-funkció témánk szempontjából érdektelen.
a keresett adatpozíciójának meghatározása
A keresett adat cellájának pozícióját (1) vagy az ismert adat pozíciója határozza meg (2) vagy a felhasználó deklarációja. Másként fogalmazva, tényleges „keresést” csak a KERES és az FKERES folytat, az INDEX nem.
Amit le lehet „olvasni” a képről: a KERES függvény esetében a keresési vektor és az eredmény vektor eltérő tájolású is lehet. Amit nem lehet leolvasni a képről: ha az eredmény vektor a keresési vektorban megállapított indexű cellája üres akkor a függvény nullát ad eredményül.
A KERES függvény mátrixos használatában a keresési és az eredmény vektor kötött: a mátrix első és utolsó oszlopa.
A KERES függvényt használva a keresési vektor elemeinek, még ha azok szöveg is (!), növekvő sorrendben kell állniuk. Szövegek esetén természetesen ez ABC sorrendet jelent.
A KERES függvénnyel kiírattuk (E6:E8) három, keresztnévvel megadott (D6:D8), ember monogramját. Milyen megállapítást tehetünk a kép tanulmányozását követően. (1) A függvény szövegek esetén is „alulról közelít”: Márkó keresztnevű ember nem szerepel a keresési vektorban, ezért a növekvő ABC sorrendben előtte álló Linda pozíciója adja az indexet. (2) A kis és nagybetűket nem különbözteti meg a függvény: nagybetűs Gergő nincs a keresési vektorban csak szókezdő nagybetűs, mégis utóbbi pozíciója adja az indexet.
Az FKERES függvényt alkalmazva is az ismert adat a keresési vektorban elfoglalt pozíciója adja az eredmény vektor visszaadandó elemének indexét.
Végül is az FKERES-t használva is van keresési vektor (B2:B9), amely mindig a mátrix első oszlopa. Másként fogalmazva, a mátrix-ot mindig úgy kell meghatároznunk, hogy annak első oszlopa tartalmazza az ismert adatot. És van eredmény vektor is, amit nem területként, hanem a keresett adatot tartalmazó oszlop indexével kell megadnunk.
Akkor a fenti feladatot KERES-sel is meg tudnánk oldani? Igen, meg. De a táblázatot a lekérdezés előtt rendezni kell a „személyi szám” oszlop alapján, növekvő sorrendben!
De hát, ha már a keresési vektort rendeztük, akkor használhatjuk a KERES mátrixos változatát is!
Az INDEX függvény nem tud „keresni”, tehát nem tudja megállapítani az ismert adat pozícióját a keresési vektorban. Így kerül képbe, a HOL.VAN függvény.
Tehát az INDEX-et használva is beleütközünk a keresési és az eredmény vektorba? Általában igen. De hát, akkor most is lehetett volna a KERES-sel dolgozni! Igen, de előtte rendezni kell a táblázatot a cikkszámok alapján, növekvő ABC sorrendben.
Mindennapi feladat egy cella tartalmának lekérdezése a cella sor- és oszlopcímkéje alapján. Tehát, nincs ismert adat, amelynek pozíciójából képezni tudnánk a keresett adat cellájának pozícióját. Ebben a szituációban is a HOL.VAN segít.
válasz
Egymondatos válasz nem adható, mert ahogy láttuk elég összetett a kép. Talán a következő három tényező segít a megfelelő függvény kiválasztásában.
(1) A KERES függvényt meglepően sok helyzetben tudtuk használni. Talán nem is az a kérdés, hogy „mikor FKERES és mikor INDEX”, hanem az „nem lehet itt a KERES-t használni”. (2) A keresési és az eredmény vektor helyzete a mátrixos KERES és a mátrixos FKERES esetében kötött. A keresési vektor a mátrix első oszlopa mindkét függvénynél. Az eredmény vektor a KERES-nél a mátrix utolsó oszlopa, míg az FKERES-nél a keresési vektortól jobbra álló tetszőleges oszlop. (3) Az eredmény cella tartalmának címkéi alapján történő lekérdezése csak az INDEX-szel lehetséges.
Szabadság, egyenlőség, tesvériség!
margitfalvi.arpad@proton.me
