objektumok mozgatása, másolása
2022-04-27 Excel 2021
fogalmak
Cellákat és tartományokat, amelyeket a címben objektumoknak neveztem, húzással vagy átmeneti tárolással mozgathatunk illetve másolhatunk. Általában, ha látjuk a képernyőn az objektum tervezett új helyét, akkor húzással, ha nem látjuk, akkor átmeneti tárolással dolgozunk. De, mi is ez a két művelet?
A „húzás” vagy más szóval „vonszolás” egy egérművelet: rámutatunk egy objektumra, és lenyomott egérbillentyűvel mozgatjuk az egeret. Azután, a billentyűt nem felengedve, rámutatunk az objektum új helyére, és felengedjük az egérbillentyűt. Ez az „áthelyezés” vagy más néven a „mozgatás”. Ha a művelet alatt még a Ctrl billentyűt is folyamatosan nyomjuk, akkor az a másolás művelet. De csak akkor, ha a Ctrl-t engedjük fel utoljára!
Ha nem látjuk az objektum tervezett új helyét (áthelyezés) vagy kópiájának helyét (másolás), akkor a cél megjelenítéséhez képernyőt kell váltanunk. A műveletet idejére az objektum egy kópiáját ideiglenesen tárolóba tesszük, majd a célt meghatározva a kópiát a munkafüzetbe helyezzük.
Ez az „elhelyezés” a felhasználó döntése szerint történhet a már ott lévő tartalomra vagy a már ott lévő tartalom „félretolásával” kialakított szabad területre. Az utóbbi esetben „beszúrás”-ról beszélünk. A beszúrás húzással is elvégezhető.
A programban két átmeneti tárolót használhatunk az operációs rendszerét és az Microsoft Office programcsomagét. Az előbbi a „Windows vágólap” az utóbbi az „Office vágólap”.
áthelyezés és másolás húzással
A műveletsor lépései a következők. Az objektum kijelölése. Rámutatás a kijelölés szegélyére. Az egérbillentyű folyamatos nyomása. Az egér mozgatása a cél-terület fölé. Az egérbillentyű felengedése. Ezek az áthelyezés lépései. Ha másolatot akarunk, akkor az egérbillentyű folyamatos nyomása mellett a Ctrl billentyűt is folyamatosan nyomnunk kell és csak az egérbillentyű felengedése után engedhetjük el.
A képeken az egérmutatót vizsgálhatjuk a művelet három fázisában. Felül: a kereszt alakú egérmutató négy-égtájas nyíllá alakul át, amint a kijelölés szegélyére mutatunk. Középen: az egérbillentyűt nyomva és az egeret mozgatva az égtáj-jelzők eltűnnek és a nyíl alatt kis szövegdoboz jelenik meg az aktuális tartomány-pozícióval. Alul: ugyanez másoláskor egy pici plusz-jellel. A cella és a tartomány húzása között nincs különbség, a művelet lépései és a program által alkalmazott jelzések azonosak.
A húzásos beszúrás művelet funkció-billentyűje a Shift. (Ha tehát másolatot akarunk beszúrni, akkor már két funkció-billentyűt kell nyomnunk. De most is a Ctrl billentyű felengedése a műveletsor utolsó lépése!) Az egér mozgatása beszúrásnál nem a kijelölt objektum cella-méretével azonos „keretet” generál, hanem egy a kijelölt objektum magasságával vagy szélességével azonos cella-számú, vízszintes vagy függőleges nyomtatott nagy „i” betűt. Ez az i betű a „beszúrási kurzor”, amely azt mutatja, hogy a Shift felengedése esetén hová kerül a beszúrt objektum. A beszúrási kurzort az egérmutatót föl-le, illetve jobbra-balra mozgatva tudjuk a kívánt pozícióba helyezni. A művelet közben próbáljuk az egérmutatót a lehető legközelebb mozgatni a kívánt pozíció függőleges illetve vízszintes cellarácsához!
Függőleges beszúrási kurzor esetén a program a kurzortól jobbra álló-, vízszintes beszúrási kurzor esetén a kurzor alatt álló cellákat tolja el a kurzor „magasságában”, illetve „szélességében”.
Nagy tartományok mozgatásakor eszünkbe se jut a húzás. Pedig ez a leggyorsabb megoldás, ha a táblázatot csak egy-két sorral, vagy egy-két oszloppal kívánjuk arrébb helyezni.
Képzeljünk el egy irdatlan nagy táblázatot. Se vége, se hossza. A képen csak a bal felső sarka látszik. El szeretnénk tolni úgy, hogy az A1-es cellától kezdődjön. Belekattintunk, kijelöljük, mondjuk a Ctrl+T billentyű-paranccsal, rámutatunk a kijelölés szegélyére és már húzzuk is…
mozgatás és másolás windows vágólappal
A Windows vágólap az operációs rendszer átmeneti tárolója. Funkciója a programok közötti közvetlen adatcsere biztosítása. De, minket most az Excel-en belüli működése érdekel. A vágólap vezérlőit a Kezdőlap, Vágólap csoportja tartalmazza. A Beillesztés vezérlő listájával egyenlőre nem kell foglalkoznunk.
A művelet lépései a következők. (1) Az objektum kijelölése. (2) Az objektum kópiájának vágólapra helyezése. (2a) Az objektum áthelyezésének szándékával. Kivágás, billentyű-parancsa: Ctrl+X. (2b) Másolat-készítés szándékával. Másolás, billentyű-parancsa: Ctrl+C. (3) A cél meghatározása az aktív cella beállításával. (4) A vágólapon levő kópia munkafüzetbe helyezése. (4a) A kópia ráhelyezése a már ott lévő tartalomra. Beillesztés, billentyű-parancsa: Ctrl+V vagy Enter. (4b) A kópia elhelyezése a már ott lévő tartom félretolásával kialakított üres területre. Helyi menü, Kivágott cellák beszúrása vagy Másolt cellák beszúrás.
A kép az operációs rendszer működésének sémája. Az Excel-ben. Már ebből az ábrából is következtethetünk arra, hogy itt nem minden van úgy, ahogy a többi programban megszoktuk. Kezdjük rögtön a kivágással! Az áthelyezni szándékolt objektum a művelet hatására nem tűnik el a helyéről. Csak egy szaggatott vonalú szegélyt kap a programtól. De nem csak az áthelyezendő, hanem a másolandó objektum is megkapja ezt a szegélyt a vágólapra helyezés pillanatában. A szegély jelentése: ennek az objektumnak a kópiája áll a vágólapon.
A képen felül a kijelölt tartomány megjelenítése a Kivágás és a Másolás parancs kiadása után. A képen alul a vágólapon lévő tartomány megjelenítése a cél-cella kijelölése után.
Mit nevezek cél-cellának? Miután az objektum kópiáját a vágólapra helyeztük az aktív cella váltásával meg kell határoznunk a beillesztés helyét. Ez a cella a cél-cella, ami egyetlen cella áthelyezésekor a cella új helye, illetve másoláskor, másolatának helye lesz. Ha a művelet tárgya tartomány, akkor a cél-cella a tartomány bal felső sarkában álló cella helyét határozza meg. Beillesztéskor!
De mi a helyzet beszúráskor? A már ott lévő tartalmat a programnak a beszúrandó tartomány szélességében (függőlegesen) vagy magasságában (vízszintesen) félre kell tolnia. Tehát meg kell kérdeznie, hogy hogyan cselekedjen.
A cél-cella a képen látható esetben a százhatot tartalmazó cella. Rákattintunk a cellára, majd a helyi menüből kiadjuk a Kivágott cellák beszúrása vagy a Másolt cellák beszúrás utasítást. A program megjeleníti a kérdést és a cél-cellától kiindulva kijelöl egy a vágólapon álló tartománnyal azonos méretű (cella-számú) területet, hogy segítse a kérdés megválaszolását.
Először a jobbrát válaszoltam (képen felül), másodszor a lefelét (képen jobbra).
Az áthelyezés befejeztével az objektum az eredeti helyéről eltűnik és ezzel párhuzamosan a vágólap törlődik! A másolás esetén is, de csak az esetleges sorozatos beillesztések után. Másként fogalmazva, a Másolás paranccsal vágólapra helyezett kópia több helyre is beilleszthető, de csak egyetlen munkamenetben. Amint egy másik művelettel megszakítjuk a folyamatot, abban a pillanatban a vágólap törlésre kerül. Az Enter billentyűs beillesztés és a beszúrás művelet is törli a vágólapot, tehát ezekben az esetekben nincs lehetőség sorozatos beillesztésre. A vágólap ürítését a felhasználó is kezdeményezheti az Esc billentyűvel.
office vágólap
A Office vágólap a Microsoft Office programcsomag átmeneti tárolója. Funkciója az Office programok közötti közvetlen adatcsere biztosítása. De minket most az Excel-en „belüli” működése érdekel. Kapcsolója a Kezdőlap, Vágólap csoportban áll.
A kis nyilas vezérlő egy segédablakot jelenít meg a képernyő bal szélén, „Vágólap” felirattal. De, miért van szükség egy ilyen nagy felületre? Azért, mert az Office vágólap huszonnégy elem tárolására alkalmas. Ezt az elemszámot fejben már nem tudnánk követni. Ezért a program a segédablakban mintát jelenít meg a vágólapra helyezett objektumokról.
A segédablakban felül a legutóbb az Office vágólapra helyezett kópia mintája áll, alatta időrendben a korábban ráhelyezettek mintái. Ha kimerítettük az Office vágólap kapacitását, akkor a program úgy csinál helyet a huszonötödik objektumnak, hogy törli a legkorábban ráhelyezett elemet.
Az Office vágólap működésének sémája nem túlzottan bonyolult. Egy input, egy output. Az ideiglenesen tárolandó objektum kópiájának vágólapra helyezése Kivágás vagy Másolás paranccsal történik. Nincs semmi különbség a két eljárás között. És a tárolt objektum kópiájának munkafüzetbe helyezésekor sincs.
A segédablakot nem szükséges folyamatosan a képernyőn tartani! Nyugodtan be is zárhatjuk! Az Office vágólap aktív állapotát a tálca értesítési területén megjelenített pici ábra jelzi. A kis, csipeszes kartonra mutatva a szolgáltatás kihasználtságáról kapunk információt. Sőt, amikor újabb elemet helyezünk rá…
Az utoljára az Office vágólapra helyezett kópia kópiáját a Beillesztés paranccsal helyezhetjük el a munkafüzetben. De a korábban eltárolt kópiák kópiáit már csak a vágólap ablakából. Az ablak megjelenítése történhet a Kezdőlap, Vágólap csoport nyilas vezérlőjével vagy az értesítési területen a szolgáltatás ikonjára duplán kattintva. A beszúrandó elem egy kattintással helyezhető a munkafüzetbe. A segédablak tetején álló „Az összes beillesztése” vezérlővel a teljes vágólap-tartalom a dokumentumba másolható.
A kép Az összes beillesztése funkció működését mutatja be. A beillesztés a B2-es cellába történt, az objektumok vágólapra helyezésének sorrendjében.
Az Office vágólap output műveletének megnevezése (kópia kópiájának beillesztése) viccesen hangzik, de hát erről van szó. A munkafüzetbe helyezés nem törli az objektum kópiáját az ideiglenes tárolóból. Ha úgy akarjuk, akkor azt nekünk kell megtenni, a vágólapon álló minta jobb oldalán megjelenő, listás vezérlő Törlés parancsával. Előfordulhat, hogy felszólításra kell törölnünk, mert a szabad kapacitás kimerülésekor a program nem mindig távolítja el automatikusan a legkorábbi elemet. Sőt nem ritkán még a huszonnégyes határ elérése előtt szólít fel a felesleges objektumok törlésére.
Az Office vágólap generális törlése a segédablak Az összes törlése vezérlőjével, vagy az azonos nevü paranccsal történhet. Utóbbit a szolgáltatás ikonjának (értesítési terület) helyi menüjében találjuk.
Az Office vágólap a Microsoft Office programok közötti közvetlen adat-csere eszköze. Ennek ellenére, aktív állapotában a nem Office programok vágólap-használata során másolt vagy kivágott objektumok is megjelennek rajta! Magyarul, a nem Office programok által a vágólapra helyezett objektumokhoz is hozzáférünk. Mondjuk, ezt az operációs rendszer egyobjektumos vágólapjával is meg tudnánk csinálni! Ez a működés természetesen azt is jelenti, hogy az Excel-ben az Office vágólapra helyezett utolsó objektumot a nem Office programok is be tudják illeszteni a saját fájljaikba.
Az Office vágólap szolgáltatást az értesítési területen álló ikonja helyi menüjéből kapcsolhatjuk ki: „Összegyűjtés leállítása”. Ha ez az Excel bezárása elött nem történik meg, akkor a következő program-indításkor az Office vágólap automatikusan aktiválódik. És természetesen, akkor is, ha bármely más Office programban bekapcsoltuk.
nem szomszédos objektumok mozgatása, másolása
Nem szomszédos objektumok együttes mozgatása illetve másolása (többes kijelölés) csak megadott mintázatú elrendezésben lehetséges. És csak átmeneti tárolással. A kijelölt objektumoknak vagy azonos szélességűeknek vagy azonos magasságúaknak kell lenniük és vagy függőlegesen (azonos szélesség) vagy vízszintesen (azonos magasság) egy vonalban kell állniuk. Valahogy így.
A program a kijelölt objektumok közötti sorokat illetve oszlopokat figyelmen kívül hagyja. Ez azt jelenti, hogy az új helyükön már egyetlen tartományként fognak megjelenni. Ebben a működésben nincs különbség a két ideiglenes tároló között.
margitfalvi.arpad@gmail.com
