feltételes formázás a pivot táblában

Az ikonkészletes feltételes formázással általában a vizsgált adathalmaz elemeinek nagyságát kívánjuk szemléltetni. A kategóriákhoz rendelt ábrácskák ismeretében, már egyetlen futó pillantással megállapíthatjuk egy elem hozzávetőleges nagyságát.

A célértékes vizuális elemzés az ideálisnak vélt érték, azaz a célérték, megközelítésének módja szerint lehet alulról közelítő vagy felülről közelítő. Meghatározott halmazok elemeitől azt várjuk, hogy minél nagyobbak legyenek és így közelítsék meg az általunk ideálisnak vélt értéket, azaz a célértéket. Nevezzük ezeket „minél nagyobb, annál jobb” típusú halmazoknak. Más halmazok elemeitől, éppen ellenkezőleg, azt kívánjuk, hogy legyenek minél kisebbek és ezáltal kerüljenek közelebb az optimálisnak vélt értékhez. Ezeket pedig hívjuk „minél kisebb, annál jobb” típusú halmazoknak. Az első típushoz tartozó halmazokat alulról közelítő, a második típushoz tartozókat felülről közelítő feltételes formázással elemezzük. Alulról közelítő módszert alkalmazunk például a bevételeink elemzésekor, de a kiadásainkat már a felülről közelítő módszerrel vizsgáljuk.

A pivot táblában alkalmazható grafikus elemzés az egyéni összesítés értéktartományának szakaszokra bontásán és a kiválasztott ikonkészlet elemeinek a szakaszokhoz rendelésén alapszik. A szolgáltatás legfontosabb tulajdonságait a felhasználó határozza meg: [1] ikonkészletet választ, [2] megadja az elemzés típusát, célértékes vagy középértékes vizsgálatot szeretne, [3] megadja a szakaszhatárokat, [4] a célértéket illetve a középértéket, valamint [5] meghatározza az ábrácskák sorrendjét.

A bővítmény ablakában, adatnézetben, az egyéni összesítést a számítási területen kijelölve, a Kezdőlap, Számítások, KPI létrehozása, vagy az egyéni összesítés helyi menüjében a KPI létrehozása… paranccsal állíthatunk be feltételes formázást. Az egyéni összesítés helyi menüje tartalmazza a feltételes formázás módosításának és törlésének utasításait is. A program-ablakban egy listában találhatók a feltételes formázás parancsai: PowerPivot, Számítások, KPI-k.

Először ismerkedjünk meg az alulról közelítő vizuális elemzés tulajdonságaival egy kéttáblás adatbázis segítségével: diákok - vizsgák. A feladat szempontjából lényeges körülmények: [1] egy diák több tantárgyat hallgat, [2] egy tantárgyból több vizsgát kell abszolválnia, [3] megfelelt a tantárgyi követelménynek az a hallgató, akinek a vizsgákon elért pontszámainak átlaga elérte az abból a tantárgyból elnyerhető maximális pontszámok átlagának hatvan százalékát, [4] kitűnően megfelelt az a hallgató, aki kilencven százalékot ért el. Értékeljük a hallgatók féléves munkáját, tantárgyanként, a megszerzett pontszámaik alapján.

A kimutatás sormezői a ’diákok’[név] és a ’vizsgák’[tantárgy] lesznek. A statisztikai mező, a „teljesítmény” nevű egyéni összesítés, amely a hallgatók átlagos pontszámát számolja ki. Képlete: =ROUND( AVERAGE( ’diákok’[pontszám] ) ; 0 ). Ezután hozzuk létre a feltételes formázás célértékét szolgáltató egyéni összesítést! Neve legyen „maximális”. Képlete =CALCULATE( ROUND( AVERAGE( ’vizsgák’[maximális pontszám] ) ; 0 ) ; ’diákok’ ). A második összesítés létrehozása után adjuk meg a feltételes formázás tulajdonságait.

A Fő teljesítmény mutató feliratú parancstáblán először a KPI alapmezője (érték) feliratú listából ki kell választanunk a formázni kívánt egyéni összesítést. Ezt követően a célértéket kell deklarálnunk: [1] ha ez konstans, akkor beírjuk a Rögzített érték mezőbe, [2] ha egy másik egyéni összesítés, akkor a Mérték legördülő listából kell kiválasztanunk a nevét. A mi esetünkben ez a „maximális” nevű egyéni összesítés! A szakaszhatárok megadása előtt ikonkészletet kell választanunk a parancstábla aljáról. A vizuális elemzéshez a bővítmény négy darab három elemű és egy darab öt elemű ikonkészletet kínál. Válasszunk egy három elemű készletet!

Az egyéni összesítés értéktartományának szakaszhatárait az Állapotküszöbök definiálása felirat alatt álló színes sávon kell megadnunk. A modul három elemű ikonkészlethez két darab, öt elemű ikonkészlethez négy darab szakaszhatárolót jelenít meg. A kis, tölcsérre emlékeztető ábrácskát lenyomott egérbillentyűvel jobbra-balra huzigálhatjuk. Állítsuk be az első csúszkát hatvan, a másodikat kilencven százalékra!

A középértékes feltételes formázás egy alulról közelítő és egy felülről közelítő célértékes elemzés egyesítése. Beállítása az intervallum-sáv alatti négy színes téglalap jobb felső elemével történik. A jobb alsó vezérlővel az ikonok sorrendjét fordíthatjuk meg. A megjelenítés tulajdonságainak megadási módja azonos a célértékes elemzésnél megismerttel.

Nagyon csendes vagy ma Pistike! Le vagyok nyűgözve Tanító bácsi! Értem! De mi az a „nyűg”? Mozgást gátló kötés, Tanító bácsi! Régi emberek, ha azt akarták, hogy lovaik ne szaladgáljanak el, akkor mellső lábaikat lazán összekötötték… Aha, akkor ez valami béklyó féleség!