kép a dokumentumban (három)

2023-03-01    Word 2021
a kép mérete - fogalmak
A számítástechnikai képet, vagy ahogyan a köznyelv nevezi, a digitális képet, pici négyzetek alkotják. Ezek a négyzetecskék a képpontok. Vagy angolul: pixel-ek.
a képet alkotó pontok
A felső kép (téglalap) sárgával jelzet területét alkotó pixeleket az alsó képen (kör) vizsgálhatjuk. A képpontok sűrűségét a „képfelbontás”, vagy röviden a „felbontás" tulajdonság értéke mutatja: egy bizonyos hosszon hány képpont áll. Minél nagyobb a felbontás, annál részlet-gazdagabb a kép. Úgy is szokták mondani, hogy annál „élesebb” a kép.
különböző felbontású képek
Három különböző felbontású képet látunk, ugyanazzal a témával. A második kép felbontása az első kép felbontásának fele, míg a harmadik kép felbontása a második kép felbontásának a fele. Ha a második és harmadik képet az első kép méretére nagyítjuk…
azonos méretű, különböző felbontású képek
…akkor azonnal megértjük, mit jelent az „élesség” metafora. A program felbontás-mértékegysége a „ppi” (pixel per inch). Hány képpont jut 2,54 cm-re. A kép-fájl tárolja a képet alkotó képpontok színét és pozícióját. Többek között. Ezért a felbontás befolyásolja a kép-fájl méretét, esetünkben, a dokumentum méretét.
A dokumentumba beillesztett kép átméretezés történhet (1) a szélesség-magasság arány megtartásával, vagy (2) szabadon a szélességet és a magasságot egymástól függetlenül beállítva. Az utóbbi művelet a téma torzításával jár, hiszen a méret növelése megnyújtja, csökkentése pedig összenyomja a képen megjelenített témát.
aránytartó és szabad méretezés
A felül balra álló képet az oldalarány (szélesség:magasság) megtartásával először felére kicsinyítettem (fent jobbra), majd visszaállítottam az eredeti állapotot és a magasság érintetlenül hagyásával a szélességet a három negyedére csökkentettem (alul).
Kép beillesztésekor a program (1) másolatot készít a kép-fájlról, (2) a másolatot integrálja a Word-fájlba, majd (3) megjeleníti a képet a kurzor pozíciójában. Tehát, a dokumentumban álló kép méretezése és egyéb tulajdonságainak módosítása az eredeti kép-fájlra semmilyen hatással sincs.
a kép méretezése
Gyakran már a beszúrt kép is egy átméretezett kép. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a program a nagyméretű képet már a megjelenítés előtt a rendelkezésre álló terület méretéhez igazítja. Magyarul, automatikusan lekicsinyíti, ha nincs elegendő hely a megjelenítéséhez. Az előzetes átméretezés az oldalarány megtartásával történik. A méret-adatokat a helyi menü Méret és pozíció… utasítással megjeleníthető Elrendezés parancstábla Méret lapján tekinthetjük meg. És ez a lap szolgál a felhasználói méretezés paraméterezésére is.
az Elrendezés parancstábla Méret lapja
A szokásos beállításokkal (Rögzített méretarány) a méretezés az oldalarány megtartásával történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy elegendő csak a magasság vagy a szélesség új értékét megadni, mert a program a másik dimenzió érték automatikusan kiszámolja és beállítja. Ez vonatkozik a Méretarány két százalékos értékére is. Sőt, még a menüszalag Képformátum, Méret, Alakzat magassága és Alakzat szélessége vezérlőkre is.
Képformátum, Méret csoport
Egészen addig, ameddig ki nem vesszük a pipát a parancstábla Rögzített méretarány vezérlőjéből. Ha ezt megtettük, akkor egymástól függetlenül állíthatjuk be a kép szélességét és magasságát. A relatív méret-adatok vezérlői a program beépített alakzataihoz (Beszúrás, Ábrák, Alakzatok) tartoznak. Képek méretezéséhez nem használhatók.
Az Elrendezés, Méret, Méretarány, Eredeti képmérethez képest vezérlő kiválasztott állapotában a szélesség és magasság viszonyítási alapja az eredeti kép szélessége és magassága. Tehát a szélesség száz százaléka az eredeti kép szélességével egyenlő. Ugyanígy a száz százalékos magasság az eredeti kép magasságát jelenti. Ha a vezérlő nincs kiválasztva, akkor a program az aktuális méret szélességéhez és magasságához viszonyítja a beírt százalékos értékeket. Az Alaphelyzet vezérlővel az eredetivel azonos méretű megjelenítést kérhetünk. A program ebben az esetben nem vizsgálja a rendelkezésre álló területet, ezért előfordulhat, hogy a beillesztett kép lelóg a „papírról”.
Természetesen méretezhetjük a képet egérrel is. Erre szolgálnak az aktív kép felező- és sarokpontjaiban megjelenített, kör alakú vezérlők. A felezőpont fölé vitt egérmutató kétirányú nyíllá alakul át, de a húzás megkezdésével újabb metamorfózison esik át, célkereszté válik. A művelethez használt vezérlőtől függetlenül az átméretezés mindig a kép jobb oldali illetve alsó szélének mozgatásával történik.
méretezés egérrel, a felezőpontot húzva
A sorokponti vezérlőkkel az oldalarányt tartva méretezhetjük át a képet. A művelethez használt vezérlőtől függetlenül az átméretezés mindig a kép jobb alsó sarkának elmozdításával történik.
méretezés egérrel, a sarokpontot húzva
A program standard kép-felbontása viszonylag nagy (220 ppi) és ez jó minőségű képek használatát teszi lehetővé. Az ennél nagyobb felbontású képeket a Word „tömöríti”, amely a kép Word-felbontásúra konvertálását jelenti. A szokásos felbontás módosítható, illetve a „tömörítés” kikapcsolható: a Fájl, Beállítások, Speciális, Kép mérete és minősége csoport vezérlőivel. Az egyes képek megjelenítési felbontását is módosíthatjuk (Képformátum, Kiigazítás, Képek tömörítés), de ezek a lehetőségek a képek méretét nem befolyásolják, csak a dokumentumét.
a kép pozícionálása
Talán még emlékszünk, hogy a szokásos kép-szöveg viszonyban (a szöveggel egy sorban) a kép nem pozícionálható. Egyetlen kivétel, a külön bekezdésben álló kép, amely bekezdésformázással vízszintesen a kívánt helyre helyezhető.
Tehát beillesztettük a képet a bekezdés első karaktere elé, kép-szöveg viszonyt választottunk valamelyik „szöveg körbefuttatása” listából és most a helyére akarjuk tenni a képet. Az első lehetőség kézenfekvő. Azaz kéz alatt fekvő. Az egér.
pozícionálás egérrel
Vonszolás közben, ha a kép érinti (1) valamelyik bekezdés felső vonalát, (2) az oldal vízszintes és függőleges tengelyét továbbá (3) valamelyik margót, akkor az érintett vonalat a program zöld színnel megjeleníti. Ezek a segédvonalak az egeres pozícionálás pontosságát növelhetik.
Az aktív képet a nyílbillentyűkkel is mozgathatjuk, csak akkor nem kapunk segédvonalakat.
Az utasításos kép-pozícionálás vezérlőit az Elrendezés összetett parancstábla Elhelyezés lapján találjuk, amelyet a helyi menü Méret és pozíció… tételével jeleníthetünk meg. Kezdjük a kép vízszintes igazításával!
kép vízszintes igazítása
Vegyük sorra a Viszonyítási pont (ami helyesen viszonyítási alap) lista tételeit, a három Igazítás-i lehetőséggel!
(Margó) A kép bal szélének illesztése a bal margóhoz. A kép függőleges tengelyének illesztése a szövegtörzs függőleges tengelyéhez. A kép jobb szélének illesztése a jobb margóhoz.
(Oldal) A kép bal szélének illesztése az oldal bal széléhez. A kép függőleges tengelyének illesztése az oldal függőleges tengelyéhez. A kép jobb szélének illesztése az oldal jobb széléhez.
(Oszlop) A kép bal szélének illesztése a képet tartalmazó hasáb bal széléhez. A kép függőleges tengelyének illesztése a képet tartalmazó hasáb függőleges tengelyéhez. A kép jobb szélének illesztése a képet tartalmazó hasáb jobb széléhez.
(Karakter) A viszonyítási alap a kurzor pozíciója a kép beillesztésekor. A kép bal szélének illesztése a kurzor-pozícióhoz. A kép függőleges tengelyének illesztése a kurzor-pozícióhoz. A kép jobb szélének illesztése a kurzor-pozícióhoz.
(Bal margó, Jobb margó, Belső margó, Külső margó) A kép bal szélének illesztése a viszonyítási alap területének bal széléhez. A kép függőleges tengelyének illesztése a viszonyítási alap területének függőleges tengelyéhez. A kép jobb szélének illesztése a viszonyítási alap területének jobb széléhez.
kép vízszintes igazítása
A képen egy dokumentum harmadik oldalát látja. A dokumentum függőleges margói tükrözöttek (külső, belső). József Attila portréja a külső margó területén áll, a margó területének függőleges tengelyéhez illesztve. A kép vízszintes pozícióját meghatározó tulajdonságok tehát, Középre zárt (Igazítás) és Külső margó (Viszonyítási pont).
Folytassuk a vízszintes kép-igazítás lehetőségeinek vizsgálatát! Az Elrendezés parancstáblát a Képformátum, Méret csoportjának jobb alsó sarkában álló, pici nyilas vezérlővel is meg tudjuk jeleníteni.
kép vízszintes igazítása
(Margó) A kép a szövegtörzsön belül áll, a belső margóhoz illesztve. A kép a szövegtörzsön belül áll, a külső margóhoz illesztve.
(Oldal) A kép a belső margó területén áll, az oldal széléhez illesztve. A kép a külső margó területén áll, az oldal széléhez illesztve.
kép vízszintes igazítása
A képen egy dokumentum második és harmadik oldalát látja. Mindkét lapon József Antilla portréja áll: bal oldalon a szövegtörzsben a belső margóhoz illesztve (Belül, Margó), jobb oldalon a külső margó területén, az oldal széléhez illesztve (Kívül, Oldal).
A következő vezérlő-pár egy értékmezőből (Abszolút helyzet) és egy listából (Ettől jobbra) áll. A lista a lehetséges vízszintes viszonyítási alapokat tartalmazza, az értékmezőben pedig centiméterben adhatjuk meg a kép bal széle és a viszonyítási alap távolságát. A negatív távolság értelmezése: a kép bal széle a viszonyítási alaptól balra áll.
kép vízszintes igazítása
(Margó) A kép bal szélének távolsága a bal margótól mérve. (Oldal) A kép bal szélének távolsága az oldal bal szélétől mérve. (Oszlop) A kép bal szélének távolsága az első hasáb bal szélétől mérve. (Karakter) A kép bal szélének távolsága attól a ponttól mérve, ahol a kurzor állt a kép beillesztésekor. (Bal margó, Jobb margó, Belső margó, Külső margó) A kép bal szélének távolsága a viszonyítási alap területének bal szélétől mérve.
A vízszintes igazítás utolsó vezérlő-párjával (Relatív helyzet, Viszonyítás pont) a viszonyítási alap szélességének százalékában adhatjuk meg a kép bal szélének távolságát a viszonyítási alap területének bal szélétől. A negatív távolság értelmezése: a kép bal széle a viszonyítási alaptól balra áll.
kép vízszintes igazítása
(Margó) A kép bal szélének távolsága a bal margótól a szövegtörzs szélességének százalékában. Ha a távolság nagyobb, mint száz százalék, akkor a kép a szövegtörzsön kívül áll. (Oldal) A kép bal szélének távolsága az oldal bal szélétől az oldal szélességének százalékában. (Bal margó, Jobb margó, Belső margó, Külső margó) A kép bal szélének távolsága a viszonyítási alap területének bal szélétől a viszonyítási alap szélességének százalékában.
Amennyiben az Abszolút helyzet és a Relatív helyzet mezőben megadott távolságokkal a kép részben vagy egészben az oldalon kívülre kerülne, akkor a program a képet az adott oldalszélhez illeszti. Másként fogalmazva, a program figyel arra, hogy a kép ne lógjon le a „papírról”.
A pozícionálás vízszintes dimenziója után vizsgáljuk meg a függőleges dimenzióját is!
kép függőleges igazítása
(Margó) Felül: a kép felső szélének illesztése a felső margóhoz. Középre zárt: a kép vízszintes tengelyének illesztése a szövegtörzs vízszintes tengelyéhez. Alul: a kép alsó szélének illesztése az alsó margóhoz.
(Oldal) Felül: a kép felső szélének illesztése az oldal felső széléhez. Középre zárt: a kép vízszintes tengelyének illesztése az oldal vízszintes tengelyéhez. Alul: a kép alsó szélének illesztése az oldal alsó széléhez.
(Sor) Arról a sorról van szó, amely a kurzort tartalmazta a kép beillesztésekor. Felül: a kép felső szélének illesztése a sor felső széléhez. Középre zárt: a kép vízszintes tengelyének illesztése a sor vízszintes tengelyéhez. Alul: a kép alsó szélének illesztése a sor alsó széléhez. Ezek a beállítások csak a margók területén, illetve „A szöveg mögé” és „A szöveg elé” kép-szöveg viszonyban alkalmazhatók.
(Felső margó, Alsó margó) Felül: a kép felső szélének illesztése a viszonyítási alap területének felső széléhez. Középre zárt: a kép vízszintes tengelyének illesztése a viszonyítási alap területének vízszintes tengelyéhez. Alul: a kép alsó szélének illesztése a viszonyítási alap területének alsó széléhez.
Az Igazítás vezérlő Belül és Kívül-, valamint a Viszonyítási pont lista Belső margó és Külső margó elemeinek funkcióját csak az „ismeretlen programozó” tudná megmondani.
kép függőleges igazítása
Az Abszolút helyzet vezérlőben egy távolságot kell megadnunk: a kép felső széle hány centiméterre álljon a felső margó vonalától (Margó), az oldal felső szélétől (Oldal), a képet tartalmazó bekezdés felső szélétől (Bekezdés), a kép beszúrásakor a kurzort tartalmazó sor felső szélétől (Sor), illetve az alsó margótól (Alsó margó). Ha negatív távolságot adunk meg, akkor a kép felső széle a viszonyítási alapként szolgáló vonal felett fog állni. A viszonyítási alapokat tartalmazó „Ez alatt” lista „Felső margó” tétele, az „Oldal” elemmel azonosan, a papír felső szélét határozza meg. A „Belső margó” és a „Külső margó” tételek a lista „fehér foltjai”. Legalábbis számomra.
A Relatív helyzet mező, mint a vízszintes pozíció meghatározásánál, itt is százalékos értéket kíván. A kép felső széle milyen távolságra álljon a viszonyítási alap területének felső szélétől, a viszonyítási alap magasságának százalékában kifejezve. A negatív távolság értelmezése: a kép felső széle a viszonyítási alap felett áll.
kép függőleges igazítása
(Margó) A kép felső szélének távolsága a felső margótól a szövegtörzs magasságának százalékában. Ha a távolság nagyobb, mint száz százalék, akkor a kép a szövegtörzsön kívül áll. (Oldal) A kép felső szélének távolsága az oldal felső szélétől az oldal magasságának százalékában. (Bal margó, Jobb margó) A kép felső szélének távolsága a viszonyítási alap területének felső szélétől a viszonyítási alap magasságának százalékában.
A vízszintes pozicionálás abszolút és relatív távolságainak hibáit korrigáló automatizmus a függőleges pozícionálásnál nem működik. Magyarul, a kép lelóghat a „papírról” sőt el is tűnhet, ha túl nagy a távolság. (Magyarázat: a vízszintes részt jakutföldi Fegya, a függőlegest kalkuttai Rahul programozta, és redmondi Alex nem vette észre a hiányt, mert éppen rettenetesen hasogatta a fejét az a fél liter huszonöt éves Chivas Regal, amit előző este elszopogatott.)
pozícionálás az oldal nevezetes pontjaihoz
Melyek ezek a „nevezetes” pontok? A szövegtörzs sarok- és felezőpontjai valamint a középpontja illetve az oldal sarok- és felezőpontjai valamint a középpontja. Ez tizennyolc lehetséges kép-pozíció.
kép a szövegtörzs és az oldal nevezetes pontjain
Közvetlenül a kép beszúrása után, a kép-szöveg viszony állítása nélkül a Képformátum, Elrendezés, Elhelyezés vezérlő listájával kérhetjük a szövegtörzs valamelyik nevezetes pontjába a kép elhelyezését. Az áthelyezett képet a szöveg „négyzetes”-en veszi körbe.
Mind a tizennyolc nevezetes kép-pozíciót a Képformátum, Elhelyezés csoport Igazítás menüjében tudjuk beállítani. Először objektumot választunk az Oldalhoz igazítás és az Igazítás margóhoz parancsokkal, majd a vízszintes és a függőleges pozíciót kell meghatároznunk a menü három-három utasításával.
a kép szegélyezése
…ami a közvetlenül a kép köré húzott vonalat jelenti. Azért nem írok négyszöget vagy téglalapot, mert az alakzatra „vágott” kép esetén a program nem a képet hanem az alakzatot szegélyezi. A vonal színét és vastagságát a Képformátum, Képstílusok menüből tudjuk beállítani.
kép a szegélyezése
Bal oldalon az eredeti kép szegélyezetten, négyzetes kép-szöveg viszonyban. Jobb oldalon az alakzatra vágott és szegélyezett kép, szoros kép-szöveg viszonyban.
margitfalvi.arpad@gmail.com