mozgás a dokumentumban
2022-03-14 Word 2021
fogalmak
Éppen egy cikk összefoglalóját írom, amikor eszembe jut; a negyedik oldalon ellenőríznem kell még egy részt. Most a tizenkettedik oldalon „állok”. Tehát, vissza kell „mennem” a negyedikre. Kiadom az utasítást és a program már vissza is „ugrott” a negyedik oldalra. Ebben az esetben a mozgás csak metafora, hiszen senki nem ment sehová, csak egy másik dokumentum-hely lett megjelenítve.
A kurzor lapon belüli helyváltoztatását viszont már nyugodtan nevezhetjük mozgásnak. Lásd: kurzor mozgató billentyűk. Persze, amikor a kurzort egy a képernyőn kívül álló helyre kívánjuk áthelyezni (a kurzor mozgató billentyűkkel), akkor az már csak egy másik dokumentum-hely megjelenítésével lehetséges. Egyszóval, nehéz elkülönítenünk egymástól a két műveletet.
A szokásos beállítások mellett a képernyőn egy virtuális papírlapon dolgozunk. Ennek ellenére a program kezelő felülete „lap” helyett általában „oldal”-ról beszél. Pedig az oldal a papírlap két ellentétes felülete. A Wordben azonban összemosódik a két fogalom: a virtuális lap a dokumentum egyik (valamelyik) oldala. Azonosítója egy sorszám, amit „oldalszám”-nak nevezünk. Az oldalszámot a program generálja és a dokumentum szerkesztése során folyamatosan frissíti.
az állapotsor kunfigurálása
A képernyőn látható dokumentum-hely, illetve a kurzor pozíciójának azonosításában az állapotsor jobb oldalán megjelenő információk segítenek. Persze, csak akkor, ha megjelenítettük őket. Mutassunk rá az állapotsorra és kérjük a helyi menüt az egér jobb gombjával.
Az állapotsor első vezérlője az Oldalszám. A kijelzőjén megjelenített információ jelentése: „Oldal: <megjelenített oldal sorszáma> / <dokumentum utolsó oldalának sorszáma>”.
Az őt követő két szám a kurzor pozícióját mutatja: a szöveg hányadik sorában (Sor), és ennek a sornak hányadik karaktere (Oszlop) előtt áll.
kurzor mozgató billentyűk és billentyűparancsok
…amelyeket érdemes megjegyezni, mert nagyon sokszor kell őket használni. És meg is gyorsítják a munkát. Meg jó érzést is ad a használatuk: profinak képzelhetjük magunkat.
görgetősávok
A szokásos beállítások mellett a program függőleges görgőtávsávja általában látszik. Ha nem, akkor rámutatunk a helyére és akkor biztos látszik. Felépítése és működése nem sokban tér el, a más programokban megszokottól. Például, ha a csúszka és a nyíl közé kattintunk…
…akkor a látható dokumentum-hely fölötti, illetve alatti, képernyőnyi dokumentum-részt jeleníthetjük meg. Ez nem okozhat nagy meglepetést. De az már igen, hogy a művelet után eltűnik a kurzor. Sőt még az adatai is az állapotsorból! Bár ez logikus: nemlétező kurzornak nincs pozíciója. Az egérkurzor hál’ istennek megmaradt… Ez a jelenség az egér-görgős görgetéskor is jelentkezhet!
Természetesen a csúszka húzásával is beállíthatjuk a megjelenítendő dokumentum-helyet. Ilyenkor a program kis szövegdobozban mutatja az aktuális oldalszámot.
A függőleges görgetősáv helyi menüjének (egér jobb billentyű) sok értelme nincs, de a Felülre- és az Alulra utasítása jól jöhet, ha elfelejtettük a dokumentum elejére, illetve végére ugrás billentyűparancsát (Ctrl+Home, Ctrl+End).
A másik görgetősáv, a vízszintes, csak akkor jelenik meg, ha valóban szükség van rá. Magyarul, ha a dokumentum szélessége meghaladja a képernyőjét.
ugrás művelet
A dokumentumon belüli mozgás összetett eszköze az Ugrás modul: Kezdőlap, Szerkesztés, Keresés, Ugrás… Hívhatjuk billentyűparanccsal is: F5 vagy Ctrl+G. Sőt az állapotsorból is, a Sor vagy az Oszlop vezérlőre kattintva.
Az Ugrás panel Hova (?!) listájából minket most csak az Oldal és a Sor érdekel. Először nézzük az Oldalt. Az Oldal száma mezőbe beírhatunk előjeles- és előjel nélküli egész számot. Ha az előjel plusz, akkor a megjelenített lap száma az aktuális oldal száma és a beírt szám összegével egyenlő. Ha mínusz, akkor az aktuális oldal száma és a beírt szám különbsége lesz. Az előjel nélküli számot a Word a megjelenítendő oldal sorszámaként értelmezi. Ezeket a lehetőségeket a leírásokban gyakran relatív (előjeles szám) és abszolút (előjel nélküli szám) oldalszámoknak nevezik.
A Sor száma mezőbe is írhatunk előjeles és előjel nélküli egész számot. De! Figyelem, figyelem! A modul a sorok azonosítására szolgáló (láthatatlan) számozás kialakításánál az oldaltöréseket figyelmen kívül hagyja. Magyarul, a számozását nem kezdi laponként előröl, ahogy a kurzor sorának számozásánál megszoktuk. Például, ha a dokumentum első oldalának utolsó sora a harmincötödik sor, és mi a második oldal második sorára szeretnénk ugrani, akkor az ugrás panel Sor száma mezőjébe harminchetet kell írnunk. Ez azt jelenti, hogy egy adott oldal huszonkettedik sorára csak két lépésben tudunk ugrani: belekattintunk az első sorba, hívjuk az ugrás panelt és a Sor száma mezőbe plusz huszonegyet írunk. A modul az előjeles számok (relatív sorszám) megadása esetén is figyelmen kívül hagyja az oldaltörést. Például, ha a lap utolsó előtti sorában plusz hármat adunk meg, akkor a végrehajtást követően a kurzort a következő lap második sorának elején találjuk.
könyvjelző
A könyvjelző a dokumentum egy névvel azonosított pontja. A könyvjelzőt a program a kurzor pozíciójában hozza létre. A könyvjelző-kezelő parancstáblát a Beszúrás, Hivatkozások, Könyvjelző utasítással vagy a Shift+Ctrl+F5 billentyűparanccsal jeleníthetjük meg.
A könyvjelző nevét az Azonosító mezőben kell megadnunk. A név tartalmazhat kis- és nagybetűket, számokat és alsóvonal-karaktert. Viszont (1) csak betűvel kezdődhet. (2) Az alsóvonal-karakteren kívül más írásjelet nem tartalmazhat. (3) És szóközt sem. (4) Csak kis és nagybetűkben különböző azonosítót nem adhatunk meg. Illetve megadhatunk, de nem jön létre új könyvjelző, csak a meglévő lesz felülírva a megadott karakterekkel. Az azonosító megadását követőn a Hozzáadás vezérlővel kell a műveletet befejezni.
A Rendezés típusa csoport két vezérlőjével ABC sorrendben (Név) vagy a dokumentumban elfoglalt pozíciójuk sorrendjében (Hely) állíthatjuk sorba az azonosítókat. A Rejtett könyvjelzők vezérlővel, a program által létrehozott és használt könyvjelzőket jeleníthetjük meg. De, hogy minek, azt nem tudom?
A Könyvjelző parancstábla a kurzor áthelyezésére is alkalmas. A Shift+Ctrl+F5 billentyűparanccsal megjelenítjük a panelt, kiválasztjuk a felkeresni kívánt könyvjelzőt és az Ugrás vezérlőjével fejezzük be a műveletet.
A kurzort ugrás művelettel is áthelyezhetjük a dokumentum nevesített pontára. Jelenítsük meg a panelt (F5) és a Hova listában jelöljük ki a Könyvjelzőt, majd a jobb oldali listából válasszuk ki a felkeresendő helyet és az Ugrás vezérlővel adjuk ki az utasítást.
A program a dokumentum nevesített pontjait, a felhasználó utasítására, egy az egérkurzorhoz hasonló, szürke szimbólummal jelöli meg: Fájl, Beállítások, Speciális, Dokumentum tartalom megjelenítése, Könyvjelzők megjelenítése.
Talán nem felesleges, megemlíteni, hogy a Word folyamatosan működő szolgáltatásai hatókör szerint lehetnek, (1) dokumentum szintű illetve (2) program szintű szolgáltatások. Az előbbi csoportba tartoznak a csak az adott dokumentum, az utóbbiba az összes dokumentum egy-egy tulajdonságát befolyásoló szolgáltatások. Például a dokumentum nevesített pontjait csak azokban a dokumentumokban fogjuk látni, amelyekben bekapcsoltuk a megjelenítésüket. A szerkesztés közbeni helyesírás-ellenőrzés viszont minden dokumentumban működni fog, miután bekapcsoltuk.
ugrás oda, ahol abbahagytuk
A dokumentum bezárásakor a kurzor állása is rögzítésre kerül. Ezt a pozíciót a program fel is ajánlja a dokumentum következő megnyitásakor: a függőleges görgetősávra mutató kis felirat figyelmeztet erre a lehetőségre.
Ha rákattintunk a szövegdobozra, akkor a program áthelyi a kurzort a mentett pozícióra, ha nem, akkor eltünteti a szöveget, de egy kis jelzést még hagy, hátha meggondoljuk magunkat.
margitfalvi.arpad@gmail.com
