szakaszok formázása (egy)

A szakasz formai egység. Az új dokumentum egy szakaszból áll. A további szakaszok létrehozása történhet felhasználói utasításra, illetve bizonyos szakasz-formázó műveletek során automatikusan. A létrehozandó szakaszok számát és pozícióját a tervezett szakasz-formázó műveletek határozzák meg. Az új oldal létrehozását jelentő „oldaltörés” kifejezéshez hasonlóan, a „szakasztörés” is új szakasz létrehozását jelenti.

A számítástechnikai zsargon a páros sorszámú oldalakat „páros oldalaknak”, a páratlan sorszámú oldalakat pedig „páratlan oldalalaknak” rövidíti. Használjuk mi is ezt az egyszerűbb formát!

A szakasz általában egy új bekezdéssel kezdődik, ezért szakasztörés előtt a kurzor vagy egy üres bekezdésben vagy egy bekezdés elején álljon. Új szakaszt az Elrendezés, Oldalbeállítás, Töréspontok listás vezérlő Szakasztörések utasításaival kérhetünk.

Ha szakaszokkal dolgozunk be kell kapcsolnunk az állapotsor helyi menüjéből a kijelzőjét: rámutatunk a program-ablak állapotsorára, egér jobb billentyű, Állapotsor testreszabása, Szakasz.

A kijelző az aktuális, tehát a kurzort tartalmazó szakasz számát mutatja. Ha a dokumentum végére ugrunk (Ctrl+End) és még mindig egyest látunk, akkor nincs szakasztörés a dokumentumban. A szakasztöréseket a program kettős pontvonallal jelzi, és ha van rá hely feliratozza „Szakasztörés (<kezdőpont>)” formában.

A páros- és páratlan oldalakat megkülönböztető dokumentumot célszerű kétoldalas megjelenítésben ellenőrizni: Nézet, Nagyítás, Nagyítás, Több oldal.

Először a monitoros vezérlőre kell kattintani, majd a megjelenő listán az egérmutatót át kell húzni az első és a második kis lapon. Az egérbillentyűt nem kell nyomni a húzás közben!

A kétoldalas megjelenítés oké, de az oldalakkal van egy kis bibi! A jobb oldalon a páros oldalaknak kellene állniuk, nem a páratlanoknak! Nyomtatással azonos megjelenítést a Fájl, Nyomtatás utasítással kérhetünk.

A kétoldalas megjelenítést a megjelenítés méretarányának csökkentésével tudjuk elérni. A nagyítócsúszka a Nyomtatás ablak jobb alsó sarkában áll. Lapozni a nyomtatási minta alatt álló két fekete nyíllal tudunk. A balra mutató nyíllal a dokumentum előző oldalára, a jobbra mutatóval a következőre. A keretezett szám a megjelenített oldal sorszáma, míg a perjel után álló a dokumentum lapjainak száma.

Az oldal tetején kezdődő (Következő oldal, Páros oldal, Páratlan oldal) szakaszok kialakításához szükséges oldaltöréseket a program nem jelzi ebben a nézetben.

Az aktuális szakaszt a Keresés és csere parancstábla Ugrás lapjának segítségével válthatjuk. A panelt az állapotsor Szakaszok kijelzőjére kattintva, vagy az F5 billentyűvel jeleníthetjük meg.Az aktuális szakaszt a Keresés és csere parancstábla Ugrás lapjának segítségével válthatjuk. A panelt az állapotsor Szakaszok kijelzőjére kattintva, vagy az F5 billentyűvel jeleníthetjük meg.

Az Előző és Következő vezérlőkkel az aktuálist megelőző, illetve az azt követő szakasz elejére helyezhetjük át a kurzort. A Szakaszok száma mezőbe írt szám értelmezése a következő. Előjel nélküli szám: a felkeresendő szakasz sorszáma. Előjeles szám: a felkeresendő szakasz sorszámát az aktuális szakasz sorszámának és a beírt számnak az összege, illetve a különbsége adja.

A papír, amelyet a dokumentum nyomtatásához használunk, szabványos méretű. Van európai és van amerikai szabvány. Mi általában az európai szabványnak megfelelő papírt használunk. És leggyakrabban az A4-es méretűt. Ez huszonegy centiméter széles és huszonkilenc egész hét tized centiméter magas (21 cm * 29,7 cm). Az A4-es papír duplája az A3-as, a fele pedig az A5-ös jelű papír.

A papír vastagságát grammban adjuk meg. A standard A4-es papír „nyolcvan grammos” (80 g/m2). Igényes nyomtatáshoz használjunk egy picit vastagabbat, mondjuk „százast” (100 g/m2)! A papír felülete lehet fényes vagy matt.

Ami azt jelenti, hogy „álló” oldalra akarunk-e írni vagy „fekvőre”. Vagy másként fogalmazva, „portré” elrendezést szeretnénk vagy „tájkép” elrendezést.

Hogy az oldal álló legyen vagy fekvő, azt az Elrendezés, Oldalbeállítás csoport parancstáblájának Margók lapján tudjuk megadni a Tájolás csoport vezérlőivel. Ne feledkezzünk meg a hatókör beállításáról sem!

Számos esetben a szakasz-formázó utasítások kiadása előtt a kurzort pozícionálnunk kell, illetve ki kell jelölnünk bizonyos dokumentum-részeket. Vegyük sorra ezeket az előkészítő lépéseket. (1) Ha a dokumentum több szakaszból áll, és csak egyet kívánunk formázni, akkor ugorjunk a formázandó szakaszba! (2) Ha a művelet tárgya nem szakasz, akkor ki kell jelölni a formázandó dokumentum-részt. Minden dokumentum-részt külön-külön munkamenetben tudunk csak formázni. (3) Szomszédos szakaszok formázása előtt jelöljünk ki egy több soros szövegrészt, amely tartalmazza a két szakasz néhány sorát és a szakasztörést. Nem szomszédos szakaszok esetén mindegyikből néhány sort.

A papír mérete, tájolása és margói „oldalon belül” nem változhatnak. Egy oldal nem lehet félig álló, félig meg fekvő! Ha a kurzor illetve a kijelölt szöveg pozíciójával, közvetve ugyan, de mégis ilyen elrendezés kialakítására adunk utasítást, akkor a Word az érintett szakaszok kezdőpontjának módosításával, illetve az oldal tetején kezdődő szakasz létrehozásával hajtja végre a műveletet.

Tehát, akkor a parancs-kiadás előtt a kurzor pozicionálásával illetve kijelöléssel kell a programot vezérelnünk. És legyen világbéke!