szakaszok formázása (három)
2022-10-01 Word 2021
fejléc, lábléc - fogalmak
A program oldal-sémája a következő elemeket tartalmazza: szedéstükör a lábjegyzettel, a szedéstükör felett álló fejléc és az alatta álló lábléc.
A szedéstükör tartalmazza a dokumentum tárgyát képező szöveget, a szövegtörzset, amibe beleértjük a képeket, táblázatokat és egyéb szemléltető illetve díszítő objektumokat. A szövegtörzset a címek strukturálják. A lábjegyzet a szövegtörzs jelölt eleméhez kapcsolódó magyarázat, kommentár vagy forrás-megadás. A fejléc általában az adott szakaszban álló szövegtörzs címéből, illetve az őt tartalmazó nagyobb tartalmi egység címéből áll. Egyre gyakrabban az oldalszámmal együtt. A lábléc gyakorlatilag az oldalszámot jelenti.
Fej- és lábléc kétjelentésű kifejezések, az egyik mondatban területet, a másikban a területen megjelenített információt jelentik. A fej- és lábléc szerkesztése valamint tulajdonságaik megadása szakasz-formázó művelet. Ez többek között azt is jeleneti, hogy tartalmuk és tulajdonságaik szakaszonként más és más lehet. Sőt! A szakaszon belül a páros és páratlan oldalak fej- és lábléce is eltérő lehet. Sőt, sőt! Még a szakasz első oldalának fej- és lábléce is eltérhet a szakasz többi oldalának fej- és láblécétől.
Szóval a fej- és lábléc készítés lehet nagyon összetett feladat is. Ezért először a legegyszerűbb lehetőséggel foglalkozunk: szakasztörések nélküli dokumentumban, minden oldalon azonos fej- és lábléc készítésével. Egyszerűen fogalmazva, ez a leírás a fej- és lábléc készítés alapjait ismerteti.
A fej- és lábléc tartalmazhat szövegen kívül, képet, grafikát, táblázatot és minden egyebet, amit a szedéstükör is tartalmazhat. A fej és lábléc szövegének betűtípusa azonos a dokumentum betűtípusával! Karakterei egy-két ponttal kisebbek, mint a szövegtörzs karakterei!
szokásos beállítások
A fejléc és a lábléc területe egy szedéstükör-szélességű téglalap. A téglalap három határvonalának pozíciója kötött: a papír széléhez közelebb eső vízszintes határvonaluk egy egész huszonöt század centiméterre húzódik a papír szélétől, függőleges oldalaik pedig egy vonalban állnak a függőleges margókkal. A téglalap negyedik, a szedéstükör felé eső határvonalának pozícióját a fejléc illetve a lábléc tartalma határozza meg.
A képen a fejléc pozíciójának változatlanságát, illetve magasságának változását figyelhetjük meg. Valamint a felső margó elmozdulását. A kötött pozíció miatt a kétsoros fejléc egy picit lejjebb tolta a felső margót. Ezt a hullámvonal által érintett sor (tekintve 2020-ban…) fedettségének módosulása mutatja. Ez a közvetett margó-módosítás azonban nem kerül adminisztrálásra. Az Oldalbeállítások parancstáblán továbbra is a két és feles felső margót találjuk.
Két tabulátort is kapunk a fej- illetve a lábléc szerkesztéséhez. Egy középre igazítót és egy jobbra igazítót. Az előbbi nyolc, az utóbbi tizenhat centiméterre áll a bal margótól. Ezek az illesztési pontok teszik lehetővé összetett, több elemből álló fej- illetve lábléc készítését.
A szokásos beállításokhoz tartozik még egy függő behúzás is. Értéke egy egész huszonöt század centiméter, de hogy miért ennyi, meg hogy egyáltalán mi szükség van rá, azt nehéz megválaszolni.
fej- és lábléc készítés egyéni beállításokkal
A fej- és a lábléc szerkesztéséhez Nyomtatási elrendezés nézetben kattintsunk duplán a fejléc vagy a lábléc területére. Elhalványul a szedéstükör tartalma és a kurzor megjelenik a kattintott területen. Ezzel párhuzamosan a program megjeleníti a menüszalag Élőfej és Élőláb lapját, amelynek Navigáció csoportjában álló Váltás… vezérlőkkel helyezhetjük át a kurzort az ellentétes területre.
Ha a kurzor a fejlécben áll, akkor a Váltás az élőlábra, ha a láblécben, akkor a Váltás az élőfejre vezérlő aktív. Mindig ezeket a vezérlőket használjuk az átlépéshez, mert a függőleges görgetősávos, kattintásos kurzor-áthelyezés amatőrség!
Egyéni függőleges margók beállítása után a szokásos tabulátorok elvesztik a szedéstükörhöz viszonyított relatív pozíciójukat. Már nem állnak se középen, se jobb szélen. Ezért módosítanunk kell őket, vagy a szövegek igazítását tabulátorok nélkül oldjuk meg: Élőfej és élőláb, Pozíció, Igazító tabulátor beszúrása.
Félrevezetőek a feliratok: ennek a szolgáltatásnak semmi köze a tabulátorokhoz! Szövegek vízszintes igazításáról van szó. Az Igazítás vezérlő három értéke, ugyanazt jelenti, mint a bekezdések igazításánál. Balra a bal margó vonalához, Jobbra a jobb margó vonalához és Középre a szedéstükör tengelyéhez. Az Igazítás a következőhöz vezérlő Behúzás értéke mellett az igazítások nem a szedéstükör, hanem a bekezdés széleihez illetve közepéhez történnek.
De, hogyan használjuk ezt a modult? Duplát kattintunk a fej- illetve láblécen. A bekezdések a szokásos beállításokkal balra vannak igazítva, ezért az első szövegegységet nem kell külön igazítanunk. Beírjuk a szöveget, majd megjelenítjük a parancstáblát: Élőfej és élőláb, Pozíció, Igazító tabulátor beszúrása. Beállítjuk a Középre igazítást. Ha a már beírt és a beírandó szöveg közé összekötő vonalat szeretnénk, (de ha lehet, ne szeressünk!), akkor válasszuk ki a megfelelőt a Kitöltés (?!) területről.
Az okézást követően a kurzor már középen áll. Írjuk be az újabb szöveget, majd ismét jelenítsük meg a parancstáblát. Állítsuk be a Jobbra igazítást… Ha több soros a fej- illetve láblécet akarunk (de ha lehet, ne akarjunk!), akkor minden sorban újra meg kell adnunk az igazításokat.
Az oldal, akkor szép, ha az olvasó a fejlécet és a szedéstüköröt egyetlen tömbként érzékeli és a tömböt balról, felülről és jobbról körülölelő területet azonos szélességűnek látja. Ezt az elrendezést úgy tudjuk kialakítani, ha a függőleges margóktól néhány milliméterrel kisebb távolságot állítunk be a lapszél és a fejléc között: Élőfej és élőláb, Pozíció, Élőfej felülről. Az alsó margóról, majd az oldalszámozásnál lesz szó.
Nagyon gyakori a fej- illetve a lábléc grafikus elválasztása a szedéstükörtől. Ez a fejlécben alsó- a láblécben felső szegély deklarálásával történhet. Ha a vonalat túl hangsúlyosnak találjuk, akkor a vonal színe legyen szürke! A vonal és a szöveg távolságát a Szegély és mintázat beállításai (Kezdőlap, Bekezdés, Szegélyek, Szegély és mintázat…, Szegély, Beállítások…) parancstábla Lent (fejléc) és Fent (lábléc) mezőjében tudjuk szabályozni.
A fej- és lábléc szerkesztését befejezhetjük az Esc billentyűvel, dupla kattintással a szedéstükrön vagy a szalag Élőfej és élőláb lapjának bezárásával.
oldalak számozása
Az oldalszám általában a láblécben áll. És általában középen. És általában nincs pont a szám után. Az oldalszám beszúrásának lépései a következők. Tetszőleges oldalon kattintsunk duplán a láblécen, majd igazítsuk a kurzort középre. Eztán jön a sorszám beszúrása: Élőfej és élőláb, Élőfej és élőláb, Oldalszám, Jelenlegi pozíció, Egyszerű szám.
Figyelem, figyelem! A program nem közvetlenül az oldalszámot illeszti be a láblécbe, hanem az oldal sorszámát generáló „Page” nevű „mező”-t. Ez az adatmező biztosítja az oldalszámok automatikus frissítését a dokumentum szerkesztése közben. A véletlenül törölt szám-karaktert, csak az előbb ismertetett menüutasítással vagy közvetlenül a mező beszúrásával pótolhatjuk. A mezők listáját a Beszúrás, Szöveg, Kész modulok, Mezők… utasítással jeleníthetjük meg.
A beszúrást követően, ellenőrizzük a szám-karakter betűtípusát és méretét. Ha szükséges módosítsunk. Néhányoldalas dokumentum esetén nyugodtan kiegészíthetjük az oldalszámot egy ponttal. Sőt egyoldalas dokumentum esetén a „lap”, kétoldalas dokumentum esetén az „oldal” szócskával.
Az alsó margó legyen nagyobb, mint a többi, és a lábléc távolságát a lap szélétől (Élőfej és élőláb, Pozíció, Élőláb alulról) úgy határozzuk meg, hogy az oldalszám függőlegesen a margó vízszintes tengelye fölé kerüljön. Az oldalszámot felső szegéllyel díszíthetjük, amelynek „szélességét” a bekezdés bal és jobb oldali behúzásával állíthatjuk be.
Nagyon divatos mostanában az „<oldalszám>/<a dokumentum oldalainak száma>” formátumú oldalszámozás. Csináljunk mi is egy ilyet! Először szúrjuk be a Page mezőt, majd gépeljük be a perjelet, majd végül a „NumPages” mező beszúrása következzen!
Természetesen, nem csak a mező után, hanem a mező elé is írhatunk. Ezt láthatjuk a képen. A mezőket nem csak a fej- illetve a láblécben alkalmazhatjuk, hanem a szedéstükörben is.
Minden olyan dokumentumban, amelyben nincsenek megkülönböztetve a páros és páratlan oldalak használhatjuk a program oldalszámozó modulját is: Élőfej és élőláb, Élőfej és élőláb, Oldalszám, Az oldal alján. A lista első három eleme (Egyszerű szám 1, Egyszerű szám 2, Egyszerű szám 3) balra, középre vagy jobbra igazított számot illeszt a láblécbe. A beillesztett oldalszámot az Élőfej és élőláb, Élőfej és élőláb, Oldalszám, Oldalszámok törlése paranccsal távolíthatjuk el.
margitfalvi.arpad@gmail.com
