szakaszok formázása (öt)

2022-10-26    Word 2021
hasábok - fogalmak
A tipográfiában a hasáb szövegoszlopot jelent. A hasábos szövegtördelés az újágok jellemzője, de képes ismertetőkben is gyakran találkozunk vele. A többhasábos elrendezés jó az olvasónak, mert a rövid sorok kényelmesen olvashatók, és jó a készítőnek is, mert ebben a struktúrában egyszerűbb a harmonikus oldal-kép kialakítása. Ahogy a szakaszok nélküli dokumentum egyszakaszos, úgy a hasábok nélküli szöveg is egyhasábos. A többhasábos elrendezést függőleges elválasztó vonallal hangsúlyozhatjuk.
többhasábos szövegek
A szakasz kezdődhet az oldal tetején (Következő-, Páros- és Páratlan oldal) és kezdődhet az oldal tetszőleges pontján (Folyamatos). Az eddig megismert szakaszformázó műveletek szempontjából a „folyamatosan” kezdődő szakasznak sok értelme nincs: egy oldal nem lehet félig álló és félig fekvő!
De egy oldal lehet félig egyhasábos és félig kéthasábos! Ezt látjuk a fenti kép bal oldalán. A cím egyhasábos, a feladat-leírások kéthasábosak. Vagy másként fogalmazva a cím egy egyhasábos, a feladat-leírások egy kéthasábos szakaszban állnak. A kép jobb oldalán háromhasábos elrendezést látunk, ahol a cím is „háromhasábos”.
hasábok létrehozása
Ha a címek egyhasábosak és a szövegtörzs többhasábos, akkor két „folyamatos” szakasztörést kell létrehoznunk. A „folyamatos” szakasztörést is egy bekezdés elején, vagy egy üres bekezdésben álló kurzorral kezdeményezzük: Elrendezés, Oldalbeállítás, Töréspontok, Szakasztörések, Folyamatos.
folyamatos szakasztörés létrehozása
A kép bal oldalán a piros nyilak mutatják a szakasztörések helyét, de a töréspontok kialakítását rábízhatjuk a programra is. Jelöljük ki a többhasábosra tördelendő szöveget és jelenítsük meg a Hasábok parancstáblát az Elrendezés, Oldalbeállítás, Hasábok, További hasábok… utasítással.
hasábok parancstábla
A parancstábla Típus területéről két- vagy három azonos szélességű vagy két eltérő szélességű hasábot deklarálhatunk. Utóbbit választva dönthetünk, hogy jobb vagy bal oldalon álljon a keskenyebb hasáb. Azonos szélességű hasábokat beállíthatunk a Hasábok száma és az Azonos hasábszélesség vezérlőkkel is.
Azonos szélességű hasábok esetén a program automatikusan átállítja a térköz értékét, ha a hasáb-szélességet módosítjuk, illetve a hasáb-szélességet, ha a térközt módosítjuk.
A parancstábla Minta területe felett álló Választóvonal vezérlővel a hasábokkal párhuzamos, fekete vonalat kérhetünk a hasábos kialakítás hangsúlyozására. A vonal a Térköz értékének felénél húzódik majd.
A parancstábla Típus területének Egy eleme a többhasábos elrendezés törlésére szolgál.
A sor-, az oldal- és a szakasztörés kifejezésekhez hasonlóan a hasábtörés is egy új hasáb kezdését jelenti. Ez történhet automatikusan vagy felhasználói utasításra az Elrendezés, Oldalbeállítás, Töréspontok, Oldaltörések (?!), Hasábtörés utasítással.
automatikus és felhasználói hasábtörés
A képen balra fent automatikus, jobbra lent felhasználói hasábtöréssel kialakított elrendezést látunk. A hasábtörés billentyűparancsát, Shift+Ctrl+Enter, nem minden esetben használhatjuk, mert nem csak új hasábot, hanem új bekezdést is generál.
hasábok - tipográfia
Álló tájolású A4-es oldalon legfeljebb két, azonos szélességű hasábot alakítsunk ki. Fekvő tájolásún maximum hármat, de ha különböző szélességűek, akkor csak kettőt! Utóbbi esetben a hasábszélességek kövessék az aranymetszés arányát: a szélesebb hasáb szélessége legyen a keskenyebb szélességének egy egész hatszáztizennyolc ezredszerese (1:1,618).
A hasábok közötti vízszintes távolságot úgy kell meghatározni, hogy az oldal-kép ne essen szét az elemeire. Konkrétabban: a hasábok közötti vízszintes távolság legyen mindig kisebb mint a hasábbal párhuzamos margó!
A hasábos szövegtördelés csak sorkizárással szép! És a sorkizárás meg csak elválasztással szép! Ami a rövid sorok miatt nagy türelmet igényel!
A többhasábos elrendezés utolsó oldalán a hasáboknak azonos magasságúaknak kell lenniük (fenti kép jobb oldalán). Ha ez nem lehetséges, akkor a bal oldali hasáb egy sorral magasabb lehet. A hasábok alatt álló egyszerű dísz (- oOo -) már egy másik, egyhasábos szakaszban áll.
a szakasz tartalmának függőleges igazítása
Amelynek vezérlőjét az Elrendezés, Oldalbeállítás csoport parancstáblájának Elrendezés lapján találjuk.
a szakasz függőleges igazításának vezérlője
A lista elemeinek nevét egy microsoft-magyarul beszélő ember adhatta, akinek a „felül” párja nem az „alul”. És aki, nem „felülre” igazít, hanem „felül”. És aki összekeveri az elosztvát a kiegyenlítettel.
A tulajdonság szokásos értéke: „Felül”.
felülre igazított kétoldalas szakasz
A képen egy többszakaszos dokumentum első szakasza látható. A tizenhárom logikai feladat után egy szakasztörés áll. A második szakasz új oldalon kezdődik. A szakasz függőleges igazítása a szokásos.
alulra igazított kétoldalas szakasz
Ezen a képen is ugyanaz a szakasz látható, mint az előző képen, de most alulra igazítva. Ahogy megfigyelhetjük, nem a szakasz, csak a szakasz utolsó oldalának tartalma lett igazítva. És nem is a szakasz területén, hanem csak utolsó oldalának szedéstükrében. Így már értelmet nyer a vezérlő fölött álló felirat: Lap. Igen, ezt a szolgáltatást egyoldalas szakaszok formázásához tervezték.
Tehát az egyoldalas szakaszt illeszthetjük a felső margóhoz (Felül), az alsó margóhoz (Lent) és a szedéstükör vízszintes tengelyéhez (Középre). És kérhetjük a bekezdések függőleges elosztását (Kiegyenlített) a szedéstükörben.
egyoldalas szakasz bekezdéseinek elosztása a lapon
A képen egy hatbekezdéses szakaszt látunk a szokásos (balra, fent) és Kiegyenlített (jobbra, lent) függőleges igazítással. Az első bekezdés a felső-, az utolsó az alsó margóhoz lett illesztve. A közbenső bekezdések között a függőleges távolság azonos.
oldalszegély
Volt már szó karakterek szegélyezéséről a betűformázásnál, bekezdések szegélyezéséről a bekezdésformázásnál és most, a szakaszformázás témakörében, az oldalakat szegélyezzük. Az oldalszegély egy dekorációs objektum, amely általában a címoldalt keretezi.
a címoldal keretezése oldalszegély művelettel
A modul vezérlőit tartalmazó összetett parancstáblát (Szegély és mintázat) már ismerjük: Kezdőlap, Bekezdés, Szegélyek, Szegély és mintázat.
a Szegély és mintázat parancstábla megnyitáskor
A kép a megnyitás pillanatában ábrázolja a panelt. Nagyon gyakran előfordul, mikor égünk a tettvágytól, hogy a Szegély lapon kezdünk el oldalszegélyezni és csak később vesszük észre, valami nincs rendben. Ha a Tervezés, Oldalháttér, Oldalszegélyek utasítással nyitjuk meg a parancstáblát, akkor nem járhatunk így, mert akkor, a program az Oldalszegély lapot aktíválja.
A bekezdésformázásnál már találkoztunk a Típus, a Stílus, a Színválaszték és a Vonalvastagság vezérlőkkel. Oldal-szegélyezéskor is úgy működnek, mint a bekezdések szegélyezésekor, csak a Típus értéke oldalszegélyezésnél általában Körbe. A Stílus gyűjtemény vonalain kívül a Kép vezérlő listájának elemei is a rendelkezésünkre állnak. Érdemes végignézni a listát és egyet-egyet kipróbálni, akár több „vonalvastagságban” is, mert a kínálat nagyon meggyőző!
A keret pozíciójának deklarálása a Beállítások… utasításra megjelenő Szegély és mintázat beállításai parancstáblán történik.
a keret pozíciójának deklarálása
A „mintázat” említése a panel nevében félrevezető. Az oldal keretezett területe nem színezhető és mintával sem díszíthető. A „Viszonyítási pont” meg helyesen „viszonyítási alap”, a „Szöveg” meg „szedéstükör” és a „Margó” pedig „távolság a viszonyítási alaptól”. A többi felirat rendben van.
A Fent, Lent, Balra és Jobbra vezérlőkbe írható legkisebb érték a nulla, a legnagyobb a harminckilenc pont. Ha a viszonyítási alap a szedéstükör és a Fent, a Lent, a Balra és a Jobbra vezérlők értéke egyaránt nulla, akkor a keretvonalak a margók vonalával esnek egybe. Ha az értékek nullánál nagyobbak, akkor a keretvonalak biztosan a margók területén állnak.
A panel semmitmondó Beállítások nevű csoportjának vezérlőivel a keretvonal és néhány objektum viszonyát szabályozhatjuk. A keretvonal takarásba kerülését a „Mindig felül” vezérlővel akadályozhatjuk meg. Másként fogalmazva, ha kipipáljuk a vezérlőt, akkor a címoldalon álló kép vagy alakzat nem tudja lefedni a vonalat. A másik három vezérlő csak akkor aktív, ha a viszonyítási alap a szedéstükör.
az oldalszegély és a más objektumok viszonyának szabályozása
Ha az oldalszegély vonala és a margó nincs azonos pozícióban és a „Bekezdésszegélyek és táblázatélek…” vezérlőt kipipáltuk, akkor a bekezdés szegélyvonalai az oldalszegély vonalaival esnek majd egybe, illetve a táblázat nem a margóhoz, hanem az oldalszegély vonalához lesz illesztve.
A fejlécet vagy láblécet tartalmazó dokumentumban a program a megadott vízszintes oldalszegély-pozíciókat automatikusan megnöveli, úgy hogy a fejléc és a lábléc is a kereten belülre kerüljenek. Ez még akkor is megtörténik, ha az adott szakaszban a fejléc illetve a lábléc üres. Ezt a működést az „Élőfej körül” és az „Élőláb körül” vezérlők kiválasztott (szokásos) állapota generálja.
Miután megadtuk a keret pozícióját és visszatértünk az eredeti parancstáblára, ne felejtsük el beállítani a hatókört: Aktuális szakasz (ha a címoldal egy külön szakaszban áll), Aktuális szakasz első oldala (ha a címoldalnak eltérő első oldalt állítottunk be a szakaszban).
margitfalvi.arpad@gmail.com